Az utóbbi időben egyszerűen nem jut időm scrapbookozni. Egy felvételi előtt álló negyedikes, egy másodikos, egy nagycsoportos ovis, férj, valamint munka, háztartás és némi sport mellett gyakran lehetetlen küldetésnek érzem teljesíteni… De vannak kivételek, ilyen pl. egy szuperbarátnő születésnapja.
Krisztát, akinek múlt éveben egy 12”-es oldalt készítettem, idén egy minialbummal szeretettem volna meglepni.
Időszámításunk előtt, még Szedresen tartottam albumvarrós ws-t, aminek az egyik alapanyaga a mosható kraft karton volt. Szuper cucc, tényleg mosható (akár mosógépben is :O) és varrni is, festeni is simán lehet. Nemrégiben beszereztem ezt a marha jó, metál színűt, amit (mondjuk se mosni, se varrni, de legkevésbé festeni nem próbáltam :D ) a borító alapjának használtam. Az elejét és hátulját megerősítettem egy-egy sörkartonnal, majd a hajtogatott gerinc után a borító belső felére ragasztottam a fekete alapon pöttyös papírt. A borítóra a papírkészletből kivágott, egyenként körbevarrt kis négyzeteket ragasztottam. A belső lapokat ki- és felhajtható oldalakkal, jó néhány zsebbel és chipboard keretekkel tettem változatossá. A minimál díszítés szándékos, mert tudom, hogy Kriszta sokféle és leginkább színes fotókat szokott feldolgozni, ezért nem szerettem volna elvonni a figyelmet a témáiról. A chipborad keretek alá úgy helyeztem a papírt, hogy egy kis szalaggal kihúzható legyen és akár mindkét oldalára ragaszthasson majd képet. Az egész album egy nagy menta színű szalaggal van megkötve.
Most már csak arra vár, hogy Kriszta megtöltse emlékekkel 😊 Kíváncsian várom a végeredményt!
Felhasznált termékek: