A fekete áfonyát nagyon szeretem. Tavaly, amikor nyáron otthon voltam, éppen érett és túrázásaink alkalmával sokat szedtünk és ettünk. A fekete áfonya, vagy ahogyan mi hivjuk a kokojza az erdélyi havasok jellegzetes gyümölcse, augusztusban érik és rendkivül finom. Van ebböl vörös is, amelyik összel érik, elegáns nevén tözeg áfonya és sülthusok mellé mennyei.
. Gyerekkoromban a kirándulásaink alkalmával is sokat szedtünk, majd anyukám befözte és "eltette télire" a finom dzsemet. Még ma is összefut a nyál a számban, ha az akkori kokojzás palacsintára gondolok amelyeket anyukám sütött ebéd utáni desszertnek. Na,de elkalandoztam, vissza a scrapbookhoz. A fényképet tavaly augusztusban készitette az unokaöcsém (@adamnaturephoto) kirándulásaink alkalmával és egyböl ez a fotó ugrott be amikor megláttam az új kollekciót. Tudom-tudom, hogy Edit eredetileg nem egy ilyen témához tervezte a papirokat és remélem nem haragszik, hogy én mindig másképp/másmilyen témához használom a papirkollekcióit, mint ahogyan ö tervezte (bocsi Edit :-) ) Az, hogy minden ilyen kör alakú lett, azt is a fényképen levö bogyók ihlették. Nem nagyon munkás oldal, de amig készitettem, eszembe jutott a családdal együtt töltött idö, a móka és kacagás, még szinte éreztem a friss hegyi levegö virágokkal teli illatát is. Hát erröl szól a scrapbbok, nemde? Szóval a körökkel, azok méretével "játszottam" , itt-ott pauszt tettem egy-egy kör alá, egyikét-másikát 3D ragasztóval megemeltem és igy készült ez az oldal. A kommentet megint a szómatricákkal oldottam meg, mert nekem igy gyorsabban és könnyebben megy. Szeretem oldal lett, mint ahogyan szeretem a kokojzás palacsintát is :-)
Felhasznált termékek:
