Kalandból a mi életünkben sincs hiány - a kérdés csak az, milyen is az a kaland… 😀
Egy másik projektet szerettem volna hozni, viszont egyszerűen hetek óta nem tudok érdemben haladni vele - a vackom még mindig háborús övezetnek van minősítve, amit mikor meglátok, leginkább a sírás fog el, nem az alkotóvágy 
Ellenben hónapokkal ezelőtt előkészítettem ezt a keretet, hogy majd a gyulai kis kiruccanásunk emlékét ebbe fogom belecsempészni (mint ahogy Eszter is írta, egy jó scrapbookos mindent is eltesz emlékbe, hogy majd később felhasználhassa) - ma teljesen véletlen eszembe jutott, így előkaptam és el is kezdtem összerakni.
A háttérre elsőnek felkerült a térkép, amit a szállásadóktól kaptunk, ezután jöhettek a fotók. Bár rengeteg kép készült ezalatt a három nap alatt, az egyik legfontosabb tárgyi emlékünket szerettem volna kihangsúlyozni - ezek pedig a lakatkulcsok 😊
A kulcsok középen kaptak helyet egy chipboard polaroid keretben. Annyi mázlim volt, hogy pont ma vettem egy fekete tűfilcet Molli tolltartójába, így ezt ki tudtam csempészni, és tudtam picit rajzolni. A sajátjaim megtalálására ma már nem voltam hajlandó expedíciót indítani…
Amint megtalálom a szögeket és a kalapácsomat az övezetben, teszem is fel a falra 😊
Süti
Felhasznált termékek:
