Ma két képeslapot hoztam inspirációnak, amelyekről el kell mondanom, hogy nagyon egyszerűek és be kell vallanom nem is egyedül készítettem.
Történt ugyan is, hogy a szomszédasszonyom, akivel nem ápolunk mély barátságot, de mindig köszönünk egymásnak, megkérdezzük, ki hogyan van, és néha bizony megtárgyaljuk az élelmiszerek árának emelkedését is, megkért, hogy SOS nem vigyáznék-e a négy és fél éves fiára, amíg megérkezik a férje, akinek már itthon kellene lennie, de az autópályán torlódás van, és sajnos késik, neki meg fogászaton van időpontja.
Boldogan mondtam igent, csak akkor még nem tudtam, hogy egy örökmozgó, mindent is felkutató, megcsodáló, egyhelyben meg nem ülő, kis Denis a komiszt kapok.
Miután felderítette a pincét, padlást, kertet rátalált a scrapbookos cuccokra. Na, ez a pillanat volt az, amikor mindent is ki akart próbálni.
Igy festettünk, Anett (@anett.gelencser) által mutatott technikával festéket fújtunk, maradék papírból leveleket vágtunk, a kiborított chipboardos dobozból kereteket, leveleket válogattunk, papírt vágtunk és elkészült ez a két képeslap. Amelyeken azért van egy kis csavar is, a süni és a róka mágnessel vannak rögzítve igy levehetőek és tetszés szerint cserélgethetőek a képeslapon.
Az apuka megérkezésének örömére elfelejtettük, hogy milyen csuda klassz lapokat készítettünk. Másnap befotóztam, óvodakezdés előtt átvittem neki őket és odaadtam, mert mégis csak ezek az első scrapbookos alkotásai. Mit mondjak, a boldogsága határtalan volt, én meg megint megállapítottam magamban, hogy
nem csak nekem, másnak is mennyi örömet tud adni ez a hobbi.
Felhasznált termékek:
Az ősz egy második tavasz - papírkészlet 
