Sziasztok!
Nagyképűség nélkül állíthatom, hogy fergetegesen sikerült a nyári ScrapUp! scrapbook tábor, ami nyilván nem elsősorban az én érdemem, hanem a csodálatos csapaté, akiket a közös hobbink hozott össze.
Pénteken délelőtt kezdtek szállingózni a lányok a tavalyiról már ismert helyszínre, ahol az első ws előtt elfogyasztottuk Peti főztjét.
Lilyvel (Révhelyi Beatrix) egy legyezős oldalt készítettünk, ami nagyon izgalmas volt. Mindig rácsodálkozom, hogy ugyan azokból az alapanyagokból, egy inspirációból mennyire különböző alkotások születnek.
Mivel az alkotóterem csak este 8-ig állt rendelkezésünkre, így kénytelenek voltunk valamit programozni.
A „TERASZ” nevű grill étteremben foglaltam asztalt a társaságnak, ahova a családtagok is tudtak jönni. Csodás kilátással a városra, kultúrált környezetben, finom ételeket ettünk, iszogattunk, persze hatalmasakat kacagtunk.
Szerencsénkre ezen a hétvégén került megrendezésre a hatalmas népszerűségnek és hírnévnek örvendő Fényfesztivál és szerencsétlenségünkre egy fa vastag ága letört és lezárták a fesztivál leglátványosabb részét. Persze minket ez nem tántorított el, találtunk még csodásan megvilágított épületeket és fényszőnyeget is. Hülyeségér meg nem kell a szomszédba menni! Mi ledobtuk magunkat az aszfaltra!
Persze véget kellett vetni a mókázásnak, hogy reggelig ki tudjuk pihenni magunkat.
Szombaton Eszter (Újvári Eszter) tartott nekünk egy mini albumos ws-t, ami szintén mindenkinek nagyon tetszett és szebbnél szebb alkotások születtek.
Tavaly a lányok kérték, hogy szeretnének alkotáson kívül mást is csinálni. Hát rajtam nem múlott!
Nem volt ebéd, már pénteken szóltam a lányoknak, hogy jól reggelizzenek be, mert későn fogunk enni. (Persze volt pogácsa, meg süti napközben.)
Felpattantunk a délutáni vonatra és Villányig meg sem álltunk!
Aki nem környékbeli, kicsit rémült volt, hisz az úti cél Villánykövesd volt. De nem kellett gyalogolnunk, 2 lovaskocsi várt minket az állomáson, amivel átjutottunk a villánykövesdi Tiffán Imre és fia pincészetbe.
Az ételek kiválasztása komoly meló volt, mert szokásomtól eltérően megszavaztattam. A liba és kacsacomb mellett a kemencés malac maradt versenyben, de végül a malac nyert. Kicsit aggódtam, sajnáltam a kacsásokat. Végül a kacsások hálát adtak a malacosoknak, mert nagyon ízlett mindenkinek ez az étel. Desszertnek túrós és mákos rétest tálaltak.
A borkostolót a pince tulajdonosa tartotta, aki a borokról mesélt és vicces, érdekes történetekkel színezte ki a mondani valóját.
Este, amikor újból Pécsre értünk, a kitartóak még mentek néhány kört a fényfesztiváélon.
Vasárnapi záróprogramnak a Püspöki palota látogatását illesztettem a programba, természetesen idegen vezetéssel.
Végül egy finom kávé, süti, szendvics elfogyasztása után elköszöntünk egymástól.
Hálás vagyok, hogy ennek a közösségnek lehetek a mozgató rugója, bízom benne, hogy tényleg jól éreztétek magatokat! Mindenkinek vidám nyarat, találkozunk az őszi táborban!
Teti
