A scrapbook számomra nem csupán hobbi, hanem egyfajta időutazás is – egy lehetőség arra, hogy megőrizzem a számunkra fontos pillanatokat, és újraéljem őket bármikor. 2017-ben kezdtem el igazán elmélyülni ebben a világban, és azóta a mindennapjaim része lett az alkotás öröme.
Különösen közel állnak hozzám a minialbumok. Valamiért ezekben érzem igazán azt a varázst, amikor néhány apró emlékből, fotóból és történetből egy kerek, személyes kis világ születik. Szeretem, hogy nem kell hozzá hatalmas mennyiségű alapanyag vagy rengeteg kép – mégis képes visszaadni egy-egy élmény hangulatát.
Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy ebben a hónapban vendégalkotóként készíthettem egy minialbumot. Izgatottan és egyben kicsit izgulva vágtam bele a feladatba, hiszen szerettem volna igazán megfelelni a felkérésnek. Egy ilyen lehetőség nemcsak öröm, hanem felelősség is – megmutatni azt, amit a scrapbook számomra jelent.
Az album alapját egy hétvégi kiruccanásunk során készült fotók adták. Ezek a képek talán hétköznapi pillanatokat örökítenek meg, mégis számunkra különlegesek. Az ötletet Steffi Ried munkái inspirálták, akinek stílusa mindig lenyűgöz: egyszerű, mégis kifejező. Nagyon szeretem, hogy néhány jól megválasztott képből milyen hangulatos és szerethető albumot lehet létrehozni.
A scrapbook számomra egyensúly is a rohanó hétköznapokban. Bár folyamatos időhiánnyal küzdök, próbálom a mindennapjainkat a Memory Plannerben is vezetni. Nem mindig egyszerű lépést tartani az eseményekkel, de amikor sikerül, az mindig feltölt és emlékeztet arra, miért is kezdtem bele.
Ez a mostani minialbum különösen közel áll a szívemhez. Nemcsak az elkészítése miatt, hanem azért is, mert egy újabb lépést jelent az alkotói utamon. Remélem, hogy aki kézbe veszi, ugyanazt az örömöt érzi majd, amit én éreztem készítés közben – és talán inspirációt is ad arra, hogy mások is megőrizzék a saját történeteiket.
Felhasznált termékek:
