Még mindig egy kis ősz… Képzeljétek, egy nagyon izgalmas kalandban volt részünk az egyik október végi hétvégén. A párom egyik régi osztálytársánál vendégeskedtünk, aki erdész-vadász és egy több hektáros területen él a családjával. Volt ott mindenféle állat, kutya, macska baromfi, üregi nyúl lakott az udvaron, és egyéb ilyen nem mindennapi dolgok. De a legizgalmasabb az volt, hogy hajnalban és éjszaka kimehettünk az erdőbe, ahova egyébként nem lehet bemenni és meghallgathattuk a dámszarvasok barcogását. Napközben meg láttuk is őket, meg őzikéket, stb… Óriási élmény volt hajnalban a korom sötét erdőben fülelni, a természet hangjait hallgatni és várni a felkelő napot. Sajnos ezeket a hangokat és a sötét erdőt nem tudtam „megörökíteni”, de a ház körül is akadt fotózni való, mint pl. ez a szép szőlő is, ami természetesen bio, sosem látott permetet… Nagyon fincsi volt…
Az oldal egy fehér alapkartonra készült. A szőlőfürtöt vízfestékkel és sizzix kivágatokkal készítettem. A vízfestékkel először egy műanyag fóliára festettem kör alakú pacákat, majd azzal nyomdáztam az alapkartonra kb. úgy, ahogy elképzeltem az óriás szőlőfürtöt. A kivágatokat tintapárnával színeztem kékre, majd felragasztottam. A levelet külön papírra rajzoltam, majd körbevágtam. Kicsit a szőlő körül is megtintáztam a papírt. A fotót és a feliratot keretbe foglaltam, jött egy kis fröcskölés, némi szőlőinda és kész is az oldal!
Remélem nektek is tetszik!
Felhasznált termékek:
