Maszkot a pofira… Igen, pont ez történt, mikor nagyjából 2 hónap után először vittem el magammal a legkisebb gyerekem a boltba.
Rövid a köldökzsinór és hiába a szüntelen együttlét, minden kötelező elmenetelem alkalmával elhangzott, hogy „Anya, nagyon fogsz hiányozni!” …Tök cuki, nem?
Elvittem hát magammal! Kapott egy maszkot, aminek a fülre akasztható gumija annyira nagy volt, hogy csomót kellett kötnöm rá. A boltba bejutva felvette a maszkot, majd mikor rajtakapott, hogy fotózni szeretném, tiltakozásul felemelte a kezét, hogy „Anya, itt nem lehet fényképezni” Hákössz, csak téged akartalak, olyan aranyos fejed van – gondoltam magamban kuncogva és közben komponáltam az alkotást :D
A papír jobb felső részében egy régi ncsd-os, vonalas stencilt használtam, amire embossing tintát kentem, majd domborítóport. Ezt hőlégfúvóval égettem a papírra. Fekete tintával pacáztam, közben a fotók alá mintás papírt ragasztottam, picit túllógatva. A matricákat színes papírcsíkokra tettem. Másik oldalhoz szánt, de fel nem használt, fekete-fehér mintás köröket a papírra ragasztottam, erre jött a fotó, majd ezek a guszta fekete-fehér virágok, végül a feliratok.
Az oldal majdnem megfelel Boga kihívásának, azzal a kivétellel, hogy én színesen hagytam a fotókat. Szerettem volna, ha az elengedhetetlen zöld kistáska, hangsúlyos maradna, mert egy hölgy, minden körülmények között hölgy, ugye! 😊
Felhasznált termékek:
