Vallomással tartozom. Új szerelmem van. Szívem új hercege ugyan kopasz, fogatlan, hangosan pukizik és bepisil, de mind a 4800 grammját imádom. Igen, ő a fiam és a talpacskáiba különösen szerelmes vagyok, ezért jó emlékmegőrzőhöz híven előszeretettel fotózom is azokat. Mindenki megnyugtatására jelzem, hogy nem vagyok és nem is tervezek olyan anyuka lenni, aki a Facebook és Insta profilját a gyereke ilyen-olyan fotóival árasztja el, csupán csak azért, mert annyira cukiii, de a családot és a barátokat azért fárasztom rendesen. 😊
Igaz, hogy a nagyszülők szabályosan követelik is a napi fotót és ha délelőtt 10-kor még nem landolt a Messengerben egy kép, akkor nagy bajban vagyok, mert hát milyen anya az olyan, akinek nincs ideje lefotózni a gyerekét, naponta úgy ezerszer?!
Halkan jegyzem meg, hogyha valaki azért mostanában a kezébe veszi a telefonomat és megnézi a fényképrészleget nem igen fog másfajta fotókat találni, mint amiken a fiam szerepel különböző menő szettekben a takaróján pózolva; avagy videókat, amin éppen hangosan „dumál” az apjával, a jó ég tudja milyen pasitémákat kimerítve.
A babytalpak iránti rajongásomat mindenképpen meg szerettem volna örökíteni, ezért különösen megörültem, amikor megtudtam, hogy új Valentine-os alkotócsomagunk van készülőben.
A 12”-es oldalhoz a különböző méretű és színárnyalatú talpfotókat (van köztük fekete-fehér fénykép is) Sizzix-el szív alakura vágtam és különböző vastagságú 3D matricákkal helyeztem el a fehér alapkartonon, hogy dinamikát kapjanak a képek.
Az alkotócsomag papírjaiból eltérő méretű lyukasztókkal szivecskéket vágtam és azokat is elszórtam az oldalon; akárcsak a szív alakú chipboardokat, amik megtalálhatóak az alkotócsomagban.
A plusz csavar az alkotáson, a fejjel lefelé álló szív shaker, amit kézzel körbeöltögettem, papír kivágatokkal, chipboarddal és flitterrel feltöltöttem, majd lezártam.
Komment gyanánt csak egy pár matricát használtam az Anya szeme fénye ívről, valamint fröcsköltem még némi színben harmonizáló akrilfestéket a fotók köré, csak úgy kedvtelésből.
Jah és persze a dátum, ami most nem egy specifikus nap volt, hanem mondjuk úgy, hogy a fiatalúr első hónapja, amikor az újdonsült anyuka, azaz én, pláne nem bírt betelni a babytalpak látványával, így kb. minden nap született egy fotó. Dehát lehet nem szeretni ezt a kis csodát és nem megörökíteni???😊
Felhasznált termékek: