ScrapUp! ScrapBook
Szendelbacherné Marsay Erzsébet
Sziasztok, Teti vagyok. Sokatokkal már ismerjük egymást a scraptáborokból és a pécsi klubból, még többetekkel pedig ezután fogunk megismerkedni.
Szerelem első látásra
A scrapbook világába Edit vezetett be néhány évvel ezelőtt. Szerelem volt első látásra, amit, gondolom, itt mindenki mélységesen megért. Azóta pedig, amikor csak az időm engedi, lelkesen alkotok.
A cég átvételével régi, titkos vágyam teljesült. Imádom a sok gyönyörű papírt, díszítőelemet, a chipboardokat, a kivágatokat, és most mindez az enyém :D.
Persze, ti is kaphattok belőle, ahogy azelőtt.
Pihentető időtöltés
Régóta szerettem volna, hogy a scrapbookozás komolyabbra forduljon az életemben és több legyen, mint egy pihentető időtöltés.
Férjemék családi vállalkozásban kesztyűgyárat üzemeltetnek (igen, pécsi kesztyű), én pedig az ő munkáját segítettem. Több mint húsz éve működök közre különböző üzletek irányításában, bízom a tapasztalatomban és amit csak lehet, megteszek azért, hogy itt is minden flottul menjen. Ha valami mégsem stimmel, szóljatok!
Ha ti örültök, én is örülök
Mostantól a legfontosabb feladatom pedig az lesz, hogy továbbra is türelmetlenül várjátok és izgatott örömmel bontsátok ki a tőlünk érkező csomagokat. Ha ti örültök, én is örülök, ez ilyen egyszerű.
Bemutatkozik A ScrapUp Csapat
ScrapBook csapatunk készíti termékeinket, melyek számos rangos scrapbook folyóiratban megjelent alkotásokon láthatók, és ezt nem csak a vállalkozás szempontjából siker, de mutatja a hazai scrap élet felvirágzását is, ami nagy örömmel tölt el.
Sziasztok!
A DIY Forradalom idején egy interjú kapcsán ismerkedtem meg a scrapbook fogalmával. A kérdéseimre kapott válaszok annyira magával ragadtak, annyi érzelem volt bennük, hogy muszáj volt megtudnom, mi ez az egész - ennek már 8 éve. Az ismerkedés elején én is azoknak a táborát erősítettem, akik a család/gyerek emlékek megőrzése miatt vágtak bele a scrapbookozásba. Ahogy egyre jobban belekerültem, úgy szélesítettem az ismereteimet - készítettem ATC kártyákat, képeslapokat, emlékkártyákat, oldalakat, albumokat, belefolytam a mixed media technikákba, kerestem önmagam.
2020-ban gondoltam egy nagyot, elvégeztem egy Art Coaching továbbképzést, és elkezdtem a scrapbookot a művészetterápiával ötvözni. A módszerről többször publikáltam pszichológiai fórumokon, személyes foglalkozások alkalmával pedig segítettem a belső traumák feldolgozásában.
Mikor először olvastam az alkotásaim alatt, hogy “ez olyan Sütis”, zavarba jöttem. Nem tudnám meghatározni, milyen technikákat szeretek/használok, csak sodródok a fejemben lévő ötletárral.
Az, hogy most itt lehetek, az egyik legnagyobb elismerés és megtiszteltetés a számomra - azon leszek, hogy a lehető legtöbbet kihozzuk az alkotásokból, egymásból, önmagatokból.
...
Sziasztok!
Hajnal vagyok, Németországban élek és a férjemmel a Heidelberg-Tihany-Erdély háromszögben ingázunk.
Éppen ezért az életünk néha tele van kalanddal. Imádom Tihanyt, az ottani környezet nagyon inspiráló számomra. Mivel mind a három országban barátaim-barátaink vannak és én azt vallom, hogy a postai úton feladott születés- és ünnepnapi lapoknál nincs személyesebb, igy szerettem volna még személyesebbé tenni ezeket az üdvözlölapokat.
Körülbelül négy éve elkezdtem magam késziteni öket. Nagyon megtetszett a képeslapokkal való foglalatosság és egyszer csak azt vettem észre, hogy lépésröl lépésre beszippantott ez a hobby. Mostanában inkább oldalakat készitek, de a képeslap- és album-készités még mindig a szivem csücske. A scrapbookos ismeröseim-barátaim azt szokták mondani, hogy olyan "hajnalosan" alkotok.
Ha nekem kellene meghatároznom a stilusomat, akkor azt mondanám, hogy szeretem a szép, egyszerü, letisztult stilust, a virágok használatát az alkotásaimon és szeretek varrni, himezni.
A komment-irás még nem az erösségem, de rajta vagyok az ügyön...
A scrapbookkal 2006-ban találkoztam először, de akkor valahogy nem szippantott be.
Az igazi szerelem 2015-ben kezdődött, amikor tesómék esküvői fotóiból szerettem volna valami marandandót alkotni. Elmentem egy NőiCsizmás tanfolyamra, és ott elvesztem.
Amellett, hogy szuper dolgokat tanultunk, új barátokra is szert tettem.
Oldalak készítésénél szeretek festegetni, pecsételni, ezért elsősorban fehér papírra alkotok. Albumoknál inkább szeretek egy készletet használni.
Kedves Alkotótársaim!
Kaposiné Vizi Orsi vagyok és a scrapbookkal való találkozásom …Egyszer réges-régen egy távoli galaxisban történt…
Már régen megérintettek és megihlettek régebbi alkotók blogjai, de a Csinos Presszóban tartott workshop eldöntötte a sorsomat. (Tetivel is itt találkoztam először.) Mindig kreatív voltam, sokféle technikát és anyagot kipróbáltam, de kevés kötött le hosszabb távon. A scrapbook világa számomra bőséges változatosságot nyújt. Az alapanyagok, az újabb kihívások és az alkotóközösség ötletei újabb és újabb kihívásokat és feladatokat szülnek, így megmarad a körforgás és a kíváncsiság. Fontosnak tartom a mindennapok élményeit, hangulatait feldolgozni, hogy megőrizhessük azok hangulatát. Csináltam már PL-t, DD-t, de szeretem a minialbumok készítését ugyanúgy, mint egy-egy képeslap vagy egy hagyományos oldal megalkotását. Más hobbijaimat sem hanyagolom el, ha sikerül egy kis időt szakítanom a hétköznapok taposómalmában (éljen a magyar oktatási rendszer!?); gyöngyékszereket készítek és hagyományos magyar hímzésvilágunkat igyekszem megismerni. A hímzéseimet kiállították, országos díjat és zsűriszámot nyertem velük. A gyöngyékszereimet pedig szívesen látom viszont egy-egy ismerősömön, vásárlómon. Büszkeséggel tölt el az is, ha a scrapbook alkotásaimat mások megcsodálják vagy örömmel fogadják el ajándékként, vagy egyáltalán megismerik azt is, hogy mi az a SCRAPBOOK!
...
Sziasztok! Itt Boga, egy budai vidéki jány. Mindig is alkottam valamit, hogyha nem kézzel foghatót, akkor sokat sztoriztam és csacsogtam - ezt persze egykori diákjaim kifejezetten élvezték, jobban, mint a jambikus verslábak elemzését. Jelenleg HR vonalon dolgozom, így a kommunikáció (sok beszéd) most is része a mindennapjaimnak J.
Manapság azért már jobban törekszem a kézzel fogható emlékek megteremtésére, így sokféle hobby után egyszer csak rátaláltam a scrapbook-ra, mint emlékmegőrzési formára, alig két évvel ezelőtt. Szerintem fontos, hogy az ember élvezze, amit csinál (legyen az munka vagy hobby), hogy folyamatosan akarjon tanulni és fejlődni, és hogy az örömét meg tudja osztani másokkal. Számomra ez a hobby megadja mindezt: barátokat, inspiráló alkotótársakat, közösséget, ahol kiélhetem kreatív oldalamat, adhatom a pörgős önmagamat némi bolondozással és lelkesüléssel az alkotás iránt; merthogy: „A kreativitás olyan drog, ami nélkül képtelen vagyok élni.” – állítja Cecil B DeMille; szerintem pedig nem is érdemes.
Sziasztok!
Hemrik Orsi vagyok, 2015 tavasza óta scrappelek.
A legelső Budapesti scrapklubom után kapott el a ’gépszíj’: az ott készült minialbumomat azóta őrizgetem az egyik polcomon. Máig emlékszem a varázsra, amikor csodálkozó szemmel néztem: ugyanabból az alapból hány és hány különböző kis meglepetés készül.
Ebben az első időszakban, szinte egy teljes éven át csak albumokat és képeslapokat készítettem, majd lassan, óvatosan, lépésről lépésre kapott el az oldalkészítés először kicsit ijesztő, később meg már egyre izgalmasabb világa. Bár ma már főleg ’ebben a műfajban utazom’, mégsem telhet el egy-egy baráti születésnap vagy ünnep nálam sem kézzel készített ajándék nélkül. A barátnőimnek szinte mindnek van már tőlem notesze vagy fényképes albumja és tudják, hogy egy-egy kirándulás végén nekem lesz a legtöbb fotóm mindenről. 😊
Szeretem a színes, vibráló papírokat és a karakteres kiegészítőket, amelyek megszólítanak és nem engednek el. Szívesen kombinálok több készletet, nem vagyok a kizárólagos textúrák és a kötött formák híve. Bízom benne, hogy alkotásaim itt a ScrapUp-nál is inspirálnak és alkotásra hívnak majd Benneteket.
Évek óta Fraupester néven alkotok. Legkedvesebb német tanárnőm szólított mindig Frau Pesternek, ennek az összevonásából születtem meg én, aki lassan 10 éve, hogy megszállottan kreatívkodom. Három csodás fiúgyermeknek vagyok az édesanyja, akiktől nem kevés feladatot kapok a mindennapok során, így nekem az alkotás a maximális energiaforrásom, az egyetlen feltöltődési lehetőségem. Művészi hitvallásomat Friedrich Nietzsche-t idézve tudom a legjobban jellemezni: „A művészet azért van, hogy ne pusztuljunk bele az igazságba.”
A srcapbook egy olyan világot nyitott meg, ahol minden kreativitásomat kiélhetem. A varrás, a festés, a papírok, a textilek, a színek, a formák együttes egyvelege adja az emlékőrzés azon formáját, ami már hála a hazai scrapközösségnek, egyre ismertebb kicsiny országunkban. Hálás vagyok, hogy egy ennyire inspiráló közösség alkotó tagja lehetek, és a nagy nyilvánosság is láthatja a munkáimat! Köszönöm Teti a bizalmat, egy kisebb szünet után üdv. újra a fedélzeten! 😉
...
Eke-Ranga Zsófia a becsületes nevem, de scrapbookos körben Ranga Sophie-ként ismernek. Három kislány anyukájaként különösen törekszem a szépre.
A scrapbookkal 2014 év végéntalálkoztam, és akkor hasított belém az EZ Az érzés! Mintha mindig is ezt kerestem volna!
Anyukám aranyművesnek tanult, apukám szobrásznak és asztalosnak, így erős művész vénával rendelkezem. Pici koromtól rajzolok, barkácsolok, 13 éves koromtól varrok, középiskolában építészetet tanultam, így a műszaki vonal sem került el. Jelenleg grafikusként dolgozom. Imádom az anyagokat, a textiltől a fán keresztül a papírig. A scrapbook azért is szerelem, mert rengetegtechnikában kiélhetem magam! Festhetek, varrhatok, ragasztgathatok!
… és persze azért, mert hálás hobbi! Nincs felemelőbb annál, mikor a gyerekeim csillogó szemmel lapozgatják a megörökítettemlékeinket.
Sziasztok!
Révhelyi Beatrix, Lily vagyok. Alkotok amióta az eszemet tudom, különös kíváncsiság jellemez gyermekkorom óta, minden kézműves dolgot ki szeretnék próbálni, így fűztem gyöngyöt, készítettem tűzzománcot, hímeztem, agyagoztam, elmentem nemezelést tanulni és vesszőt fonni, csak gyűjtöttem a tudást mint egy kis szivacs.
A Scrapbookot távolról régebben követtem, valójában Anyunak szerettem volna ezt a hobbit ajánlani, és amikor elhunyt én fordultam felé, aztán beszippantott. Ebben a szerteágazó világban is imádok lubickolni, felfedezni - éppen úgy érdekel és leköt az albumok készítése, mint a mixed media világa, a 12"-os oldalak lehetőségei vagy a képeslapok és ajándékkísérők készítése.
Imádom a megörökített emlékeket újra elővenni és szeretem, hogy a másoknak készített ajándékok is nagy becsben tartva családi gyűjteményekbe kerülnek. Szinte minden nap "bindzsizek" valamit, számomra ez egyben fizikai edzés, izületi torna és lelki terápia is.
Remélem alkotásaimmal másokat is inspirálok, alkotásra ösztönzök.
Sziasztok!
Eszter vagyok, Vácdukán élek a családommal. 3 lányom van, akik mellett nem unalmas az élet. Mindig van mit megörökíteni. Régen is szerettem a fotókat albumokba rendezgetni, és kicsit „kiegészíteni”. Mindig is szerettem a szép papírokat és a velük való kreatívkodást. A scrapbookra kb. 5 éve találtam rá, és teljesen beszippantott. A hobbi mellett barátokat és egy nagyszerű alkotó közösséget is találtam. Nagyon szeretem az emlékmegőrzésnek ezt a kreatív formáját. Kedvenceim talán a mini albumok, de sok oldalt is készítettem már
