Remélem nem haragszotok meg, hogy így évek távlatából felidézek egy olyan időszakot, amely ambivalens érzéseket kelt az emberben. Korábban már írtam róla, sokan sokféleképpen emlékezünk vissza rá, de azt gondolom, mivel senkit nem hagyott érintetlenül és mivel szerves része volt éveken keresztül az életünknek (vagy még talán most is kihat rá?) emléket állítok neki. Az első covid őrületről készítettem egy karantén naplót, arról a tavaszról, amikor szinte alig léptünk fizikai kapcsolatba a rokonainkkal, amikor lehetőségünk volt befelé fordulni, együtt lenni, otthonról tanulni és dolgozni. Nem ragoznám tovább a témát, tehát a bankancsliástámról egy újabb pont: pipa.
Őszinte leszek az előre elkészített albumokat eddig nem nagyon használtam, mert nem tudtam velük mit kezdeni. Annyira úgy érzem, hogy beszabályoznak, mind a méret, mind az oldalszám tekintetében, de mivel ebben az esetben nem a formán, hanem a képeken és a kommenteken volt a hangsúly úgy éreztem, hogy az évekkel ezelőtt a Tiger-ben vásárolt scrapbook album ideális lesz ennek az időszaknak a feldolgozásához. Nagyon tetszett, hogy kraft lapok vannak benne. A képeket csak pakoltam és pakoltam bele, itt-ott egy kis dekoráció, matrica, címke, felirat és komment. A szokásos módon a borító belsejében egy borítékot helyeztem el, melyben egy levél van a személyes érzésekről, gondolatokról.
Fogadjátok ezt az albumot is szeretettel!
Felhasznált termékek: