Nem fogok kertelni, a márciusi kihívás témáját tekintve tőlem elég távol áll. Ennek egyetlen igen erős oka van: konkrétan fájdalmat okoz a fotó ilyen jellegű szétvágása. Furcsán hangzik, tudom. Vannak kattanásaim, ezt pedig Ti tudjátok 😊
Hogy tompítsam ezt az érzést, egy technikásabb hátteret terveztem, amivel el tudtam vonni a saját figyelmemet a saját szentimentális hülyeségemről… plusz elég jó kis “fecnimentő” háttér, a tavaszi nagytakarítás előtt pont aktuális volt egy kis rendrakás. Persze rend az nincs, viszont az oldalam legalább elkészült 😊
Ha már szóba hoztam ezt a szentimentális dolgot, hozok egy kis szösszenetet… tegnap átugrott egy ismerősöm, megállt az alkotós kuckómban, majd kiszúrva az oldalt, a következő kérdés hangzott el:
“- Látszik, hogy foglalkoztál vele, mennyi idő lehetett kb, 1-1,5 óra?”
Kedvesen elnevettem magam, leültettem, majd elmeséltem a fotó történetét, és az oldalra szánt idő fontosságát. A magamra, a gondolataimra, az érzéseimre szánt idő fontosságát. Ezen elgondolkozott, majd egy újabb kérdés jött:
“- Ha nem gond, esetleg kérhetnék pár papírt? Meg tudod, pár olyan dekor izét. Kezdésnek.”
Hiszen mi történik, mikor leülsz egy fotóval és pár mintás papírral? Kivonod magad a külvilág forgalmából, a folytonos rohanásból, megszűnik a tér és az idő.
Csak TE maradsz és az emlékeid, az érzéseid, a fotód és az a pár mintás papír - minden, amire ebben a pillanatban szükséged lehet… ❤️
Süti
Felhasznált termékek:
