Süti májusi kihívására szeretnék mindenkit meginvitálni, hogy alkosson és nevezzen. Elgondolkodtam rajta hosszasan, hogy teljesíteném a saját stílusomban ezt a feladatot, mert bár szeretem a szivárványt, nem igazán használom ezt a motívumot a munkáimban. Kivételesen az a helyzet adódott, hogy fotót sem kellett sokáig keresgélnem, mert rögtön tudtam, melyik képet szeretném felhasználni az oldalon. Az elrendezéshez pedig egy elég régi oldalt lifteltem Gelencsér Anettől (újra!), mert a kihívás és a fotó témájához is jól passzol a varrott, fonalas háttér.
Az előkészítés és a varrás tartott természetesen a legtovább; egy nagyon világos szürke, majdnem fehér alapkarton hátoldalára jelöltem fel a hímzéshez szükséges lyukak helyét, majd a luggalást követően a szivárvány színeihez válogatott fonalakkal kivarrtam. A egyik sávon szabadon lengő hosszabb hurkot hagytam minden sorban. Hogy ezek a hurkok egyformák legyenek, egy papírhengert tartottam oda, majd a végén kihúztam a munka alól. Ezeket a hurkokat egy pici pötty ragasztóval rögzítettem is, majd a fotót egy fehér kerettel 3D-s ragasztócsíkkal emeltem ki az oldalból. A különböző kivágatok, címkék és chipik elhelyezése és felragasztása a leggyorsabb és legélvezetesebb része a munkának. A pufis betűmatricák pedig éppen megfelelő színben és méretben kínálták magukat az oldal kommentjeként. Bevallom, vártam egy kicsit, hogy következő reggel nem akarok-e még valamit a műre rápakolni, ráírni, de nem jött ilyen gondolat. Így most kedves Alkotótársak, ebben a formában kerül elétek, hogy ítéletet mondjatok; elég-e vagy már túl sok. Én úgy gondolom, hogy a kihívásnak megfelel, a feladat teljesítve. Pipa.
Felhasznált termékek:
