Sokan tudhatják rólam, hogy három hobby között osztom meg a szabad időmet kisebb-nagyobb intenzitással; scrapbook, hímzés (főleg népi) és gyöngyözés. Eddig többségében modern ékszereket készítettem, ritkábban kérésre, gyakrabban saját magamnak, amiket a hétköznapokban természetesen viselek is. Már egy ideje formálódott bennem az a gondolat, hogy ezen a téren is visszatérek a magyar gyökerekhez és népi ékszert is fogok készíteni. Érdekel, hogyan lehet a modern viseletekhez igazítani és hordhatóvá tenni őket. Vettem a bátorságot és részt vettem egy ilyen gyöngyfűző hétvégén, ahol mestertől tanulhattam. Nagyon jó élményeim voltak, nagyon befogadó volt a csapat is! Az volt a félelmem, hogy egyedül, az ország másik felén, számomra alig ismert városban nem találom meg a helyem, de szerencsére pont az ellenkezője történt. A szállásom is, a képzés is és a hangulat is felülmúlta a várakozásaimat. Belekezdtem egy gyöngygallér készítésébe, amit már itthon tudtam csak befejezni. Ez az első ilyen ékszerem, aminek technikája régi, színállása pedig modern. Azt gondoltam, hogy megérdemli, hogy a másik hobbimban is szerepet kapjon; megörökítettem egy nagyoldalas alkotásban is.
Az alapkartonhoz válogattam régebbi és maradék papírokból is, köröket vágtam különböző méretekben, széleiket egy kicsit rongyosítottam. Fraupester egyik akvarell-koszorúját is fel akartam már régóta használni, most megtalálta az oldalon a helyét. Nemrég érkezett metálos matricákból ragasztottam fehér kartonra virágokat, ágakat és pillangókat, majd kivágtam őket. Némi tologatás és rendezgetés után rétegzéssel ragasztottam fel a díszítő elemeket. Egy kis dodlizás és kommentelés, majd a cím felhelyezése tette véglegessé az oldalt. Személy szerint nem szeretek másnap-harmadnap visszatérni egy oldalhoz, hogy még rendezgessek rajta, mert akkor már nem az az alkotóenergia-hullám mozgat, hanem egy másik.
Felhasznált termékek:
