Halika!
Szerintem a címmel körülbelül mindent el is mondtam, ami a mai inspimet illeti, 😊 de azért részletezem. Az anyák napja mindig is fontos ünnep volt a családunkban. Amikor magam szavaltam a verseket akkor is, vagy amikor keresztanyaként először kaptam üzenetet az unokahúgaimtól, akkor is.
Most, hogy magam is anyuka lettem, különösen felértékelődött ez az ünnep. Még inkább megértem, hogy édesanyám miért is emlékszik vissza szentimentálisan az óvodás kori anyák napi ünnepségeimre, hiszen most jómagam is átélem ezt az időszakot.
Semmihez sem fogható, amikor a gyereked bemászik az öledbe és neked szavalja a versikét, teljes átéléssel, tökéletes artikulációval, gesztusokkal és lelkesen. Kornél egyszerűen zabálni való volt, ahogy tekergette az ingét, miközben énekelt és vagy szavalt.
Gondolom mondanom sem kell, hogy amikor az alábbi Balla Piroska verset mondta, végképp elbőgtem magam 😊
Köszönöm, hogy így szeretsz
és minden nap megölelsz.
Mosolyogsz, és mindig biztatsz,
hogy ha kell, hát megvigasztalsz.Kíváncsi vagy, hogy mit érzek,
megérted azt is, ha félek.
Van egy titkom, most elmondom:
Szeretlek én, nagyon, nagyon!
Az oldal összeállítása könnyen ment: adott volt a fotó (anyák napi ovis fotózás emléke) és a bolondos tavasz pöttyös papírja, ami már hetek óta ide-oda pakolódott az asztalom körül.
Előkerestem a bolondos tavasz egyéb papírmaradványait és mivel a fotót kör alakban vágtam ki, így a forma is adott volt. Variáltam a teli és lyukas körökkel, chipi kiegészítőkkel, 3D kockákkal, enamel pötyikkel, pár szöveges matricával, Sizzix kivágattal és készen is lett az oldal.
Ki sírt még – rajtam kívül – az idei anyák napján? Scrapbook emlék készült a napról? Meséljetek, mutassátok! 😉
Felhasznált termékek:
{vmimport 1314}{vmimport 1311} {vmimport 1319}
