537 nap. Ennyi idő telt el azóta, hogy hazaérkeztem a 2021-es scrap táborból tele élményekkel és csordultig szeretettel. Most végre újra itt ültem egy bögre forró kávéval, az összepakolt, magamhoz képest igen szerény mennyiségű motyómmal, útra készen és izgatottan vártam az új kalandot. Mennyit változott 2021 tavasza óta a világ, mennyi minden történt mindannyiunkkal! De jó újra találkozni, új embereket megismerni, csevegni és együtt alkotni!
2023. március 24. péntek
Napok óta visszaszámoltam már, hogy végre induljunk pihenni, feltöltődni, együtt a csajokkal. Mivel úgy volt, hogy nem is tudok idén eljönni, aztán mégis lehetőségem nyílt erre, különleges ajándéknak tekintettem a sorstól az egész hétvégét, és minden percét ki akartam élvezni kötelezettségek nélkül. Boldog, festegetős, kisimulós, „nemtörődömsemmivel” tervekkel érkeztem meg délután Sophieval a székesfehérvári helyszínre, a gyönyörű környezetben lévő Best Western Plus Lakeside hotelbe, ahol a szobánk birtokbavétele után már robogtunk is az alkotóterembe.
Jajj, de jó volt találkozni a rég nem látott ismerősökkel! Mennyi alkotótárs van, akivel a távolság miatt nagyon ritkán tudunk találkozni és most végre együtt, egy helyen voltunk! Ó, az a sok-sok mosolygó, várakozásteli arc, az ölelések, a kacagások! Leírhatatlan az a vibrálás, ami ott várt, valósággal lubickoltam benne! Persze még szinte fel se ocsúdtam, már kezdődött is az első nap workshopja; Eszter csodálatos mini albuma bőr betéttel és varrással.
Vacsoráig el sem mozdultunk az asztalok mellől, ki-ki a saját projektjén dolgozva, egymást segítve és persze beszélgetve, mesélve, könnyekig kacagva vagy éppen meghatódva. A remek lakoma után pedig újra az alkotásé volt a főszerep, késő éjszakába nyúlóan, pontosan úgy, ahogy azt ilyenkor szokás. El is készült rengeteg csodás kis album, a képek között megtaláljátok milyen produktív volt a csapat!
2023. március 25. szombat
Korán kelek mostanában, így egy reggeli frissítő séta után már mentem is a még szinte üres alkotóterembe. Nagyon szeretem ezeket a pillanatokat, amikor még szinte mindenki alszik (mondjuk vannak, akik le sem szoktak pihenni), és a teremben csend honol, de az asztalok telis-teli vannak alkotásokkal, emlékekkel, fényképekkel és persze kreatív eszközökkel. Végig sétálni az asztalok között kicsit olyan, mint a mesebeli suszter manók munkáját felfedezni reggel.
Aztán persze indulhat a közös reggeli és lassan beindul a tábor legszuperebb napja, a szombat, mert ez az, amelyiken reggeltől estig együtt vagyunk! Ekkor még nem is sejtettem, hogy milyen szó szerint ragyogó nap lesz ez, hihihi!
Délelőtt Válint Bea album projektje volt a program, amihez rengeteg csodálatos csillámport is kellett használni. Innentől aztán ragyogott minden mindenhol! Imádtam! Tündéri kis trükkös, hajtogatós albumot készítettek a csajok a profi leírás és bemutató nyomán! Bea egészen estig velünk is maradt beszélgetni, szükség esetén segíteni azoknak, akik elakadtak, és mosolyogva nézte ki milyen színekben kombinálja a csillámokat...
A csudafinom ebéd után fotózkodtunk. Ez komoly program; több mint negyven csajt összehozni, elrendezni, mindenkinek megfelelően beállítani és lefényképezni. Hát megpróbáltuk. Szerintem készültek jó képek is. Persze scrapper csapat, amúgy is állandóan fotókat készítettünk, „csattogtak” selfie kamerák, az alkotásokról lőtt felvételek, gyarapodtak elcsípett vicces pillanatok digitális emlékei… Micsoda albumok születnek majd még ebből?!
Délutánra Budaházi Brigitta, Gigi albuma volt a program, amit szakaszosan dolgoztunk fel részletessége és aprólékossága miatt. Ezzel aztán el is voltak a csajok éjszakába nyúlóan, hiszen nagyon sok, különböző nehézségű elemmel összeállított, komplex munkát igényelt az elkészítése. Jómagam este tízkor kidőltem, éjszakai élményeket nem tudok veletek megosztani, fedje azokat jótékony homály.
2023. március 26. vasárnap
Napsütéses, madárcsicsergős, tökéletes tavaszi reggelre ébredtünk. A reggeli szertartásos sétámat hápogó, méltatlankodó kacsák dobták fel. Az éjszakai hősök nehezebben ébredeztek, nem jött jókor senkinek ez az óraátállítás.
A csodás és bőséges reggeli után Sophie-val készíthettünk egy „Bolondos tavasz”-os, trükkös scrapbook oldalt. A könnyed, stílusosan rétegezett, finom részletekkel kialakított layout-ot sokan elkészítették és mindenkié annyira gyönyörű lett!
Ezután már sajnos a „táborbontás” következett, lassan mindenki elszállingózott haza…
Nagyon hálás vagyok Tetinek, hogy felvállalta ezt a kihívást és szervezett nekünk egy tábort, ami remekül sikerült! Nem csak megoldotta a több mint negyven ember pihenését, de igazi háziasszonyként odafigyelt arra is, hogy mindenki jól érezze magát. Köszönjük!
Szeretném megköszönni mindenkinek ezt az élményt, azoknak akiket megismertem, akiket már ismertem, akikkel beszélgettem, akik rám mosolyogtak, akik átöleltek – köszi csajok!
Olyan jó volt látni ahogy ennyien alkotnak az általunk tervezett papírkészlettel, ugye Sophie?!
(Most hüppögök.)
Utózönge.
Milyen volt a hétfő? Hát nagyon hétfős. Szerettem volna meghallgatni ki meddig maradt ébren, mit alkotott, hogy haladt az éjjel. Ehelyett az irodában ültem az e-mailjeimet olvasva, és azon dilemmáztam a második kávém után, hogyan fogok értelmes és érdemi válaszokat megfogalmazni egyáltalán.
Mikor ezt írom már szerda van, és visszaszámolok. 191 nap van a következő táborig. Hurrá, ez elfér a 2 méteres centin! Azt hiszem elkezdem vágni…
Lily
Felhasznált termékek:
