Ennyi ideig hordoztam a fiam a szívem alatt. Ennyi időm volt azon gondolkodni, hogy vajon milyen lesz majd a karomban tartani. Ennyi ideig képzelegtem azon, hogy milyen lesz a mosolya. Ennyi időm volt felkészülni arra, hogy anyává válok. 38 hét és 6 nap, amíg várakoztam, rengeteg elképzelés és vágy élt bennem, hogy milyen szülő leszek, mik azok a nevelési elvek, amiket szeretnék bevezetni, meg-és kitartani mellettük. Vágyak és remények sok közös játékra, együtt töltött boldog pillanatokra a családdal és a barátokkal.
Ezen a képen pont annyi ideje van idekint a nagyvilágban, mint amennyit a pocakomban töltött: 38 hét és 6 nap. Nem mondom, hogy nem értek meglepetések ez alatt az idő alatt, de azt hiszem egész jól boldogulok/boldogulunk. Remélem még sok hét és sok-sok közös nap jut nekünk együtt. Vágyom még rengeteg csodás közös élményre, bízom benne, hogy sok mindent tudok még tanítani neki és persze ő is nekem. Igyekszem minden kíváncsiságát és tudásvágyát kielégíteni, megmutatni neki a világ szépségeit, tanítani az értékekre és elhalmozni mérhetetlen szeretettel, mert tőle is mindig azt kapom. Nem beszélve a rengeteg pusziról és ölelésről 😊
És hogy miért is ez a fotó és miért is ez a mai sztori? Csupáncsak azért, mert ma van a fiam születésnapja, ma lett 3 éves ez a kis szeretet gombóc, ezért egyértelmű, hogy a mai inspim is róla szól, hiszen ez az Ő napja. Boldog szülinapot Golyófej!
Az oldal Orsi novemberi kihívására készült, jó sok körrel. Igaz, inkább tavaszi színekkel, mivel a Bolondos tavasz papírjainál akad meg a kezem, így azok közöl válogattam párat és a Sizzix-em segítségével tekertem ilyen-olyan méretű köröket. Némelyik alá került 3D kocka és párat hullámosra hajtogattam, hogy jobb dimenziót kapjanak a különböző méretű alakzatok. Az alapkartonon három külön kupacban helyeztem el a köröket, színt a színhez párosítottam, és a fotómat is kör alakúra vágtam, természetesen.
Díszítésnek a készlethez tartozó kivágóívet használtam, plusz a Virágzó ősz kivágatai közül egy párat, ami színben passzolt. A táborból maradt még Emőke szívárványszínű kivágataiból, így azokat is felraktam az oldalra, ill. néhány “vendég” pufimatricát és persze a kedvenc szöveges matricáim sem maradhattak el. Valamint végre elővettem a viaszaimat és a pecsétnyomókat a fiókom mélyéről és alkottam néhány témában és mintában passzoló díszítőelemet ezzel a technikával.
Ha még nem dolgoztál ilyen viaszokkal, néhány jótanács:
- hamar olvad, ne hagyd, hogy felforrjon, mert akkor buborékos lesz, ami nem szép
- használj 2 kanalat is az olvasztáshoz (egyet a világosabb, egyet a sötétebb színekhez) így is fognak keveredni a színek, mivel teljesen tökéletesen nem tudod kiönteni a viaszt
- sose a kész oldalra, albumba készítsd a lenyomatot, hanem külön - elég, ha zsírpapírra öntöd a viaszt, onnan könnyen felszedhető. Érdemes alá kerámia, fa vagy üveg felületet tenni, hiszen mégiscsak egy forró anyaggal dolgozol.
- dolgozz gyorsan, mivel hamar szilárdul
- ha nem tetszik a nyomat, olvaszd vissza és csináld újra – hibázni ér 😉
- tökéletesen megfogja a kétoldalú és a folyékony ragasztó is, bármelyikkel tudod rögzíteni a kívánt helyre
- ameddig nem szilárdul meg teljesen a nyomat, addig lehet alakítani a formán (hajlítani stb.)
- lehet őket lyukasztani, így akár függeszthetőek is
- tartós filccel festhető a felületük, ha jobban ki szeretnéd emelni a nyomat mintáját
- az olvasztott viaszba mehet csillám, flitter, aranypor, szárított virág stb. ezeket mind bírja a lenyomat és különleges minták születhetnek így
- és végül, de nem utolsó sorban, kísérletezz, kísérletezz, kísérletezz és alkoss 😉
Felhasznált termékek:
Te vagy a meggy a muffinom tetején- matrica ív 
