Tegye fel a kezét, aki:
-
elkezdte, de sosem fejezte be;
-
elkezdte, de fotók hiányában abbamaradt;
-
elkezdte, de szakított a Pasival, így az album ment a lecsóba;
-
megcsinálta az alapot, de sosem kerültek bele fotók;
-
van egy rakat fotója, de nem készült hozzá album;
-
játszott a gondolattal, de túl bonyolultnak tűnt, ezért el sem kezdte;
-
van elég baja enélkül is.
Nyugalom, nekem már az összes verzió megvolt :D Az összes elkezdett/félkész/majdnem kész verzió közül a kedvencem a MemoryDex albumom volt. A kötött forma megtanított arra, hogy ne féljek a kis helyektől, használjak zsebeket, hajtogassak, legyek bátor. Idén ezt a tudásomat vetettem latba, illetve valami olyat szerettem volna, ami mindig a szemem előtt van - így született meg az asztali spirálos albumka, amihez terveim szerint december végén egy díszdoboz is készül, hogy könnyen tudjam tárolni az ünnepek után is.
Az alap két darab 4x6 inches és két darab 1x6 inches részből áll. A borításhoz a Karácsonyi Kicsi Kincsek készletének egyik papírját választottam, ebbe ragasztottam bele a méretre vágott alapkarton darabokat.
Ezután jött a spirálozás. A közepét üresen hagytam, szerettem volna két egymástól független oldalt. A spirált úgy igyekeztem összenyomni, hogy tartson, de folyamatosan tudjak hozzáadni oldalakat.
Csodálattal szoktam nézegetni a többiek albumait, ahogy előre berendezik az oldalakat, meghatározzák a méreteket, dekorálnak, hogy már csak a fotókat kelljen beilleszteni. Na én ennek a totál ellenkezője vagyok :D Viszont jelentem, fejlődőképes vagyok, idén elkezdtem sima fehér rajzlapon megtervezni, milyen oldalakat is szeretnék a naplómba. Ezeket kivágtam, beillesztettem - így ha megvannak a fotók, eldönthetem, melyik oldal típus illik hozzá :) Két alapkártya méretet használok, ez a 4x6 inch, illetve a 4x3 inch. Ez lesz az alap kiindulási pontom.
Jó, jó, de ki ez a manó, és miért van itt?
Na igen. Az egyik (számomra) legnehezebb pontja a naplózásnak, a “minden nap valami érdekes, vicces, ünnepi fotó” készítése. Klisésen mondhatnám, hogy dolgozó egyedülálló anyaként a bánatnak van kedve minden nap valami jópofát csinálni - ígérem, jövőre megpróbálom :D Idén viszont ki kellett találnom valamit, ami a segítségemre lehet, így lett egy huncut manónk, aki igyekszik minden napra kitalálni valami fotózhatót :D
Egy szó, mint száz…
Csak lazán! Nincs minden napra fotó? Na és akkor mi van - csak rajzolj, matricázz, válassz egy szép papírt, írj rá egy gondolatot, amit jó lesz évek múlva is visszaolvasni.
Akkor lesz az albumod igazán jó, ha szívből csinálod, és nem muszájból 
Süti
Felhasznált termékek:
