Gondoltam, úgy illő, hogy én zárjam a havi kihívást egy utolsó inspivel és felhívjam rá a figyelmet, hogy még 3 napotok van szőni-fonni-megscrappelni egy nyári fotót némi chipboarddal és papírkivágattal, utána új kihívás jön. Illetve egyeseknek másfajta kötés így szeptember elején: füzet-és tankönyv. 😊
Ezúttal egy egyedi méretű scrapbook-oldalt hoztam Nektek, ugyanis maradt még egy szélesebb darabom a kedvenc térképes scrapbook papíromból és ahhoz vágtam fehér alapkartont, amiből egy darabot jól körbe is fontam hímzőfonallal. Ez lett a legfelső réteg, amire jöttek a fotók és a dekor.
Három különböző szín, három különböző vastagságú fonal – természetesen színben mindegyik harmonizál a háttér scrapbook papírral és a papírkivágatok színeivel.
A fotókat (2x3 inch méretűek) is igyekeztem úgy válogatni a barcelonai mini szabimról, hogy ezekhez a színekhez passzoljon. Mondjuk nem volt nehéz dolgom, hiszen Gaudi is szerette a kék és türkiz különböző árnyalatait, így könnyen találtam egy Casa Batllós fotót, a két középső a Sagrada Familiában illetve előtte készült, a legfelső pedig a La Pedrera tetőteraszán az egyik „harcos fejű” kéménnyel.
Ez utóbbi épületet talán kevesebben ismerik, engem viszont teljesen megfogott. Íme egy kis infó róla: a La Pedrera, más néven Casa Milá Antoni Gaudí katalán modernista építész híres, hullámzó kőhomlokzatú épülete Barcelonában. Neve a "kőbánya" jelentésű spanyol szóból ered, ami masszív megjelenésére utal. Az épület öt emeletes bérházként épült (1905-1910 között), melynek első szintje volt a Milá család tulajdonában. A ház ma teljes egészében túristalátványosság, de sok egyéb funkciót is betölt (kiállítások és konferenciák helyszíne, a földszinten irodák és boltok vannak és egyes részeit még mindig lakják bérlők). Az egész épületen alig látható egyenes falszakasz, a bútorokat, ajtókat, ablakokat is Gaudi tervezte, mind-mind egyedi méretűek. Az épület két nagy alakú bevilágító udvarral rendelkezik, így minden szintjére bejut a napfény (a mai lakásokat is tervezhetnék így 😊). 1984 óta szerepel a ház az UNESCO világörökség listáján, mely az elsők között kapott ilyen védettséget Európában. A ház (szeintem) egyik legcsodásabb része a tetőterasz, amit kerámia és csiszolatlan márvány borít. Legérdekesebbek a kémények, amik megidézik a füstöt, de szoborszerű boszorkányűzők és katonák éppúgy díszítik, mint nonfiguratív plasztikák.
Visszakanyarodva az oldalhoz: a díszítéséhez most az utazós papírkivágatokat használtam fel, ami a Napsütötte útakon készlethez készült, néhány szívecskés szóróchipit és persze spanyol nyelvű chipboardot is elhelyeztem az alkotáson, hiszen a ScrapUP!-nál olyan is van.
Remélem még a hajrában befut egy-két alkotás, hiszen értékes a nyeremény és vendégalkotónak lenni is elég jó dolog. Alkotásra fel! 😊
Felhasznált termékek: