Sziasztok!
Igen, nem csal a szemetek, az oldalam még az előző havi kihívásra készült. Kicsit lemaradtam: a szülinapom hónapjában mindenféle bulis vagy épp kötelező dolog történt (=értsd: készültem az őszi táborra 😊), aminek az eredményeképp ez az oldal már nem fért bele az augusztusba.
Sajnos.
Egyfelől.
Másfelől, persze nem sajnos. 😊
Mert picit bizony kilóg ez az oldal a nyári, fonott oldalak közül: kuckózni, egy jó könyvvel a sarokba, az olvasófotelbe heveredni inkább már ősszel szoktunk.
A fonással viszonylag hamar elkészültem, miután rájöttem, honnan és hogyan vágjam a csíkokat, miképp rakjam őket egymásra. Igaz, pár táborral ezelőtt volt egy workshop, ami sokat segített nekem ebben, talán van valaki, aki emlékszik is rá. 😊
A fonott színes rétegre aztán egy olyan kép került, amelyet nagyon rég kivágtam már, és ezer éve várta, hogy egy oldalra kerülhessen. A lányomat ábrázolja, sok évvel ezelőttről, ahogy az akkori kanapénkon a nagyszoba ablaka előtt kucorgott, és maga mellé gyűjtötte az akkori összes pajtiját, hogy olvasson nekik.
Én már akkor is hihetetlen cukinak találtam a jelenetet, és nagyon vártam, mikor lesz a képből valamiképp egy oldal. Hát, most jött el az ideje.
A fotó mellé körbe a Könvmoly és a Városi tavasz kivágatait használtam, a fonott csíkokra kis gondolatokat ragasztottam, cím és dátum is került a képre, és kész lett.
Örülök, hogy elkészültem vele, így, hogy már nem a kihívásra, hanem utóbb – kicsit valójában a saját örömömre. Jó érzés volt így alkotni, remélem, Ti is megtaláljátok még sokáig az alkotás örömét.
Gyertek velünk, tovább, a szeptemberi kihívásra!
Felhasznált termékek:
