Ha megkérdeznék, mire vagyok a legbüszkébb az életem utóbbi 10 évében, biztosan tudnám, Te vagy az egyik.
Amikor vártalak, fogalmam sem volt, milyen leszel. Szőke-e vagy barna? Magas, vagy alacsony?
Nem tudtam, mert sosem voltam anyuka Te előtted.
Amikor kicsi voltál, és nem féltél, és mindenhová felmásztál már, még akkor sem sejtettem milyen lesz veled az élet. Voltak pillanatok, amik előre mutatták és elgondolkoztattak már akkor. A bátor mosolyod, a humorod. A kedvességed.
Most tíz és fél éves vagy már, szinte felnőtt csaj, mégis minden csínyre kapható. Melegszívű de lobbanékony és Isten óvja azt, aki nem ad neked enni. De lojális csapattárs is vagy, aki sosem csal a játékban és mindig megosztja, amilye van. Mindent megkóstolsz, mindent kipróbálsz és még mindig felmászol mindenhová - csak a távolságok nőttek meg, mióta elmúltál két éves.
Nem voltam ott, mikor ez a fotó készült rólad - de az arcodról sugárzik minden, Kis Aranyhalam!
Az oldalamhoz hullámokat és buborékokat vágtam Sizzixel, majd szín szerint sorrendbe raktam őket.
A fotó alá rétegeltem a papírokból és, hogy fokozzam a víz alatti hatást, halacskákat, rákot és tengeri csillagot helyeztem a képre. Itt-ott egy-két enamel pötty és pecsételt buborékok kerültek még fel, és kész is lett a végeredmény.
/ Az oldalam Yvette Weber alkotása ihlette/
Felhasznált termékek:
