Még egy bejegyzés, amit így kell kezdenem: lezárult egy korszak!
Négy év huss, elillant! Emi még csak most ballagott el az óvodából, erre már szeptemberben felsős lesz. Mit felesős? Felvették a (8 osztályos) Szentendrei Református Gimnáziumba! Rendkívül büszke anya vagyok! Ugyanakkor picit szomorú anya is, mert el kell búcsúznunk kedvenc tanítónéninktől!
Nem szeretek ömlengeni, de igazán hálásak vagyunk Juditért! Kiváló tanító és szerencsések vagyunk, hogy az ő kezei között cseperedett, okosodott Emília! Ennek okán el is határoztam, hogy negyedik év végére egy helyes kis albumot készítek neki. Arra mondjuk nem számítottam, hogy mindez „Háború és béke” terjedelmű mű lesz, de mit is gondoltam? Négy év fotói, szám szerint 236 darab…
Mit szépítsem, elszámoltam magam! Nagy magabiztosan elkészítettem az album elő- és hátlapját 15x15 centis méretben. Gondoltam, ha majd egy rosegold színű spirállal összefogom, milyen guszta lesz! Hát… olyan vaskos lett, hogy még az 5,5 centis, sima ezüst albumkarika sem fogta össze :D Agyaltam, még tanácsot is kértem, majd nemes egyszerűséggel kilyukasztottam minden lapot és egy szaggal összefűztem az egészet… csak ugye nem tetszett. Nyeklett-nyaklott, nem volt az igazi! Aztán egy napig pihent a mű, egy kis időt adva neki, hátha mégis meggondolja magát és belefér az albumkarika 😊 Persze nem zsugorodott össze a sok évnyi élmény, viszont közben kitaláltam, hogy egy elegánsabb, ragasztott gerincre cserélem ezt a nem éppen csinos megoldást. Kis füleket hajtogattam és ragasztottam az oldalakra, ezeket pedig egymáshoz. Az így kialakult gerincre egy textil csíkot ragasztottam, hogy ne legyen túl merev, de stabilan összefogja a majd’ 8 centi vastaggá lett albumot. Az egészre felragasztottam az elő és hátlapot miután a szegecselt lyukakra is találtam praktikus megoldást. Visszafűztem a szalagot úgy, hogy az átölelje a gerincet. Roppant büszke voltam magamra, míg meg nem találtam a papírok közé csúszva az egyik oldalpárt 😊 Jött mentés mentése: a „füles” megoldással csak simán beragasztottam az időrendeben megfelelő oldalak közé.
Az oldalakat a vastagsága miatt leginkább szöveges matricával díszítettem, ehhez viszont tömérdek féle akadt a választékból. Nagyon klassz, hogy minden témához van passzoló!
Mikor a blogposzt megjelenik, már túl leszünk az évzárón. Bízom benne, hogy legalább olyan örömet okozunk az ajándékkal, mint Judit azzal a tartalommal, amivel meg tudtam tölteni az albumot!
Felhasznált termékek:
