Sziasztok!
Ebben a hónapban Sophie hozta nekünk a kihívást, méghozzá azt, hogy 2022. leg-legjeit örökítsük meg, egy 9-12 fotós scrapbook oldalon. Amikor láttam az ő inspirációját, tudtam, hogy bár megfogadtam, nem készítek több 12”-os oldalt, mégis fogok. Aztán persze próbáltam alkudozni, mert más ötletem volt – és kaptam is engedélyt a „kihágásra” – de tegnap este megszállt az ihlet, és végül mégis nekiláttam egy nagy scrapbook oldalnak. Igaz a képek számával kicsit átléptem a határokon…
Egy év 9-12 leg-legfotóját kiválasztani; azokat a képeket, amik olyan pillanatokat örökítettek meg, amire szívesen, hálával vagy izgalommal gondolunk vissza, óriási kihívás. Amíg az ember átnézi a galériáit, feltolul a sok-sok élmény, magával sodor a rengeteg emlék. Nagyon nehezen szorítottam le a képeim számát 34-re, aztán végül 15-re. Ennél lejjebb képtelen voltam menni, nekem hiányérzetem volt, bármelyiket is hagytam volna el, így maradtak mind, csak kicsit a méretekkel játszottam, de megtehettem, mert nem kötött formájú, amit kitaláltam.
Gyerekkoromban kedvelt időtöltésem volt a papírszövés, és azt gondoltam ki, hogy felcsíkozok két 12”-es lapot és ezeket szövöm lazára háttérnek, amit egy kraft alapkartonra teszek majd.
A csíkok 1” méretűek és két régebbi készlet mintáit használtam - mázlimra a kedvenc papírjaimból kértem tavaly Tetitől nagyobb méretű verziókat.
Az egyszerű kézi szövés után kinyomtattam a fotókat. Egy 10x15 cm-es papírra csak három fért el, mert most fontos volt, hogy legyen vékony fehér keret mindegyiken. Elsőre persze nem volt mind tökéletes, egy-kettőnél kellett másik méretet nyomtatni, de végül elfértek mind az alapon.
Ezután megcsináltam a fő elrendezést dekorral stb. és rájöttem, hogy muszáj lesz fröcskölnöm is. Szóval befotóztam a vázlatot, leszedtem mindent az alapról és pacáztam, a száradás ideje alatt pedig előkészítettem a fotóimat.
Mivel volt a tervről a képem, tudtam hol kell lyukasztanom a fotókon, hogy a kis rajzolt térképtűket majd bele tudjam illeszteni a helyükre. A nyomtatott és kézzel kivágott tűket beleszúrtam a fotókon készített lyukakba (crop-a-dile-lal a kisebb, un. kalauz lyukasztó méret elég) és hátul washi tape-pel rögzítettem őket.
Ezután a már megszáradt „szőttesemet” a fontosabb helyeken rögzítettem a kraft alapra, de ügyeltem arra, hogy maga a szövés lebegős és finoman mozgatható maradjon, mert szerettem volna itt-ott alá bújtatni a képeket.
Örültem, hogy készítettem a tervemről fotót, mert arról „puskázva” könnyen elrendeztem mindent a helyére és elemről-elemre haladva ragasztóval fixáltam a fényképeket, a szöveges, majd az origami chipboardokat is. Amikor azt hittem már kész vagyok, másnap rájöttem, hogy biztosan nem fogok emlékezni mi mikor és mi is volt, szóval inkább néhány jegyzetet még ráfirkantottam a képek mellé és most úgy érzem elkészültem.
Azt hiszem ilyen összefoglaló oldalt készítek majd minden évben, mert nekem is jól esett áttekinteni az elmúlt évet és meglátni, mi is a legfontosabb!
Köszönöm Sophie az inspiráló kihívásodat, remélem sokan szánnak rá időt, és belevágnak ebbe az éves időutazásba, felidézve sok kedves és emlékezetes pillanatot!
Alkotni jó!
Lily
Felhasznált termékek:
